TUDTA?

A tatároknak ... Európa földjére érve, első dolguk a hozzájuk átpártolt kún sereg lemészárlása volt. ... Kötöny kún fejedelem megmaradt hadával nyugat felé menekült a Dnyeper és Alduna középre, majd onnét – a betelepülési engedélyt kérve – Magyarország földjére. ... Európa nem vette komolyan a tatárveszedelmet, .... Legkevésbbé hittek a veszedelem komolyságában maguk a magyarok. ... A kúnt és oroszt, kiktől a tatárok félelmes erejéről hallottak, a magyarok nem sokra becsülték. ... A király ellenségei pedig szép csendben elhíresztelték, hogy minden baj okozói a Magyarországba befogadott kúnok. … Kötöny kún király 1239 végén megkapta Bélától az engedélyt, hogy mintegy negyvenezer családdal letelepedjék. … Kötönyben és kúnjaiban a tatárok ellen egész lélekkel harcoló, harcmodorukat ismerő s velük a döntő vereség előtt két ízben is sikerrel küzdött vezért és katonákat nyert. Ilyenekre pedig nagy szüksége volt, ... Tudta, hogy a magyar nép elszokott a hadakozástól, a keleti népekre jellemző hivatásszerű, rendszeres harctól … nemcsak elfeledte, hanem le is nézte az ősök könnyű lovasságának a tatárokéval azonos régi harcmodorát…. Béla azzal a tisztelettel és kitüntetéssel fogadta az országba költöző Kötöny királyt, aminő egy hatalmas középkori uralkodó első hűbéresét megillette. „Ilyesmit az ország népe emberemlékezet óta nem látott” és helyeselni sem tudta, mert a kúnt az ellenzéki urak izgatására lenézte, ellenség elől menekülő jöttment népségnek tartotta. A sok barommal jött nagy tömeg ember betelepítése nem járhatott súrlódások nélkül, a király ... a nemes kúnokat és szolgáikat ... az országban szerteszét osztva, lakatlan földekre telepítette le. ... A kúnokban jóformán mindenki ellenséget látott s a tatárok közeledtének hírére tatárcimborasággal, árulás tervével gyanúsították Kötönyt és népét. Előre jöttek, így beszélték, hogy „a magyarok nyelvét, az ország állapotát kitanulják s a tatárok betörésének hírére, a királyt megtámadják.”... IV. Béla ... a királyi tanácsot és a kún vezéreket február elején Budára (Óbudára) hívta össze, hogy velük a háborús készületekről tanácskozzék s a tatárok közeledtének hírére egyre jobban elmérgesedő kún-magyar viszályt lecsillapítsa. ... A hangulat elmérgesedésének komoly oka volt,  foglyul ejtett tatár lovasok közt kúnokra találtak s a nép bebizonyítva látta a kúnok árulását. ... Leghangosabbak a németek voltak s biztatásukra a tömeg halálra követelte Kötönyt. „Haljon meg – mondták – ő az, aki Magyarország pusztulását szerezte” ... Béla a lázongás hírére maga elé idézte Kötönyt, hogy az ügyet megvizsgálva és ítéletet hozva, megmentse, de az öreg király nem mert hívei köréből távozni, fegyveres kíséretet kért. A válaszon feldühödött magyarok és németek erre betörtek a szállásául szolgáló palotába s véres harc után híveivel együtt elfogták, fejüket vették. …. A hitszegésen felháborodott kúnok pedig királyuk halála hírére az országszerte ellenük támadó parasztsággal hadakozva, a Tisza két partján dél felé vonultak. A Tisza-Duna közét pogányul végigpusztították s ... a délvidékre érve, a Szerémségbe keltek át s ... útközben szerzett nagy zsákmányukkal bolgár földre takarodtak.

Tudta? A fenti szöveget Hóman Bálint Tatárveszedelem című tanulmányából ollóztam össze..