2016. április 11., hétfő

UTÓKÉP


Honnét e hirtelen sötét,
föld fölött jár a lába, 
egy óceán a háttere 
karcsú kehelybe zárva.

Vonul feléd a parton és 
a szemhéjadon belülről, 
kisebb lesz, ahogy közelít, 
és megtörténik elölről:
 
egyetlen ponttá összefut 
minden árnyék a térben, 
s egy lábnyommá a tenger e 
negatív jelenésben.

Hány ezer évig őrizhet
a retina egy képet,  
és mennyi kell, egy pillanat, 
hogy benned érjen véget?

Nincsenek megjegyzések: