2014. február 7., péntek

R.E.M.IV.

Fénylik a hold a teraszon,
akár a halott hal hasa,
a baluszter babák között,
mint tus dől át az éjszaka.

Egy visszatérő remegés
az ég bőrén végigszalad,
az álom, a szélzsákba zárt,
még csapkod és még tátogat.

Gyors szemmozgások fázisa,
repkény kúszik a számlapon,
két mutató épp összeér,
most van a legjobb alkalom.

Hátulról látszik valaki,
a korlátnak dől, áthajol,
egy tűzijáték robbanás
virágzik némán valahol.

Nincsenek megjegyzések: