MA MÁR...

Ma már nem foghatsz újba,

árnyát az est kinyújtja,

rajzolja vékonyabbá,

iramló barna hallá,

majd kígyó lesz belőle,

szalag, nap szemfedője,

rés, min átlátsz az éjbe,

letakart tükrök képe,

egyetlen vonal, semmi,

próbálj meg te sem lenni.