2010. május 30., vasárnap

DIPLOMA

Milán-Fanni-Dia-Tütyi-Ádám-Gergő: ez a történelmi csapat. Ők hatan kaptak először grafikus diplomát Sopronban. A fotón egyelőre csak Bill látszik, a diplomabizottság elnöke, (meg híres akvatintája, amelynek egy példányát a Metropolitan Múzeum grafikai gyűjteménye is őrzi), mert épp kifogyott a szusz a fényképezőgépemből a csoportkép készítésekor... Na majd csak kisegít valaki:-)
*
Hurrá, máris itt a gyorssegély: Fefére (vagyis Nádai tanár úrra) mindig lehet számítani. Köszönet!

2010. május 23., vasárnap

BILL

A Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesületének meghívója Bill Ronalds és Orosz István „párhuzamos dimenziók” című kiállításának megnyitójára a Galéria IX-be (1092 Budapest, Ráday u. 47). A kiállítás, amelyet Török András nyit meg május 28-án este 6-kor, június 10-ig lesz nyitva.
*
Előző nap, 27-én, csütörtökön délután 4-kor a soproni AMI-ban tart előadást Bill Ronalds: „I am preparing a talk that involves some humor, as well as some American cultural context and my experience of it. Is that ok? It will be perhaps a half hour.” (Nem csak az előadás miatt jön Sopronba Bill, sőt! Ő lesz a grafikusok diplomabizottságának remélhetően nem túl szigorú elnöke:-)
*
William Ronalds egyébként a New York-i St. John's University nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára; egykor már írtam volt róla ebben a blogban, a 2009. január 6-i bejegyzésben (Utazás Billel)

A LÉGY

A légy a Semmelweis Szalonban. Rofusz Oszkár díjas filmje épp harminc éve készült. A beszélgetés végén Feri megajándékoz a film egyik bekeretezett képével, eggyel azok közül, amelyeket én rajzoltam. A forgatás vége felé ugyanis többen beszálltunk a rajzolásba, hogy a határidőt valamennyire tartani lehessen. (Nem lehetett:-) Megtalálom a következő filmjéhez, a Holtponthoz (1982) készített plakátomat. Börtönudvar, egy politikai kivégzés pillanata. Lehet, hogy a tűzzel játszottunk akkoriban? Az Oszkár szobrocska és a vele járó nyilvánosság persze elég erős védelmet jelentett, nem csak Rofusznak, de a környezetének is. A Pannóniás fiataloknak. Legalábbis egy ideig. Apropó Pannónia, vajon igaz-e, ami a beszélgetés során elhangzott, hogy filmstúdió, ahol majd két évtizedig dolgoztunk, eredetileg Rákosi mauzóleumának épült? A hatalmas lépcsősorok, az impozáns oszlopcsarnokok alapján nem elképzelhetetlen. Sztálin barokk. Most: ebek harmincadja, a vakolat omlik, a plafon beszakadt, a folyosókat felverte a gaz. A rozsdás kapun hatalmas lakat, pedig bent, a falakon Borsos Miklós domborművek vannak. Az estet bevezető Tulassay rektor úr Kavafiszt idézte: mindig Ithaka felé utazunk, bármerre menjünk is; a rajzfilmesek szétkergetésére és az épület tönkretételére gondolva bennem is felötlött egy Kavafisz sor: „ A barbárok mégiscsak megoldás voltak valahogy…”

2010. május 20., csütörtök

3x3

Három mondat Kernács Gabi megnyitó szövegéből: “És ül az elmélkedésre hajlamos mester keresztbe tett lábbal a „Sziget” című lapon, vele szemben, lássunk csodát, ül a tengerben a szikla keresztbe tett lábbal, Idő-hullámok csapkodnak körülöttük. ... És háttal ül a figyelő mester egy kerti széken a „Terasz” című munkán, ő az kétségtelenül, bár feje nincs, amit rajzol, emberi agy képe, és amiről rajzolja: kerti labirintus, ősi ábra, az életből a halálba vezető út misztikus jelképe, meg az életben való tévelygésé. ... Ólomszürke, nyomasztó térben vérvörös falkonstrukció lebeg, megdőlt, golyónyomokkal rongált, súlyos, abszurd tömeg, amit egy hatalmas erőfeszítés végérvényesen kimozdított a helyéről, eltűnőben van, mint Goya capriccióinak „Álom a hazugságról és az állhatatlanságról” című lapján a levegőbe emelkedő bástyás-tornyos vár, valami, ami volt, ami nincs már és nem is lehet soha többé.”
***
Könyvbemutató a PIM-ben: Széchenyi Ágnes Lélegzetvétel című kötete a Válasz három évéről (1946-1949). Három mondat a könyvből: „A nemzedéki utak is szétváltak, mint ezt a két volt Eötvös kollégista, Orosz László és Simó Jenő választása, életpályája jelezte. (Orosz László a vidéki, kisebb egzisztenciát nyújtó, de autonóm életet választotta, Simó Jenő a Révai- majd az Aczél-féle kultúrpolitika közreműködője, mindenkori elvárásainak érvényesítője lett.) Orosz László írását azért idéztük ilyen hosszan, hogy megmutassuk, lehetett még ekkor is a régi kritikai iskola, tisztelet és igazmondás eszméjének jegyében írni.”
***
Szegő Gyuri körkérdése a Magyar Építőművészettől. Pontatlan és hiányos válaszomat nem küldöm el, de három mondatát idemásolom. „Az alaptétel tulajdonképpen egyszerű: ha sikerülne az időt térré transzformálni, máris megvolna a megoldás. Az építészet története nem más, mint az idő téri materializálására vonatkozó kísérletek, félmegoldások és kudarcok gyűjteménye, s az építészeti stílusok különbsége abban áll, ahogy új s újabb módokon sülnek fel e paradoxon feloldására tett próbálkozások során. Ha a posztmodern építészet nem kaphat felmentést, akkor elsősorban azért nem, mert ahelyett, hogy beállt volna e szépségesen reménytelen sorba, az iménti paradoxont felismerve ironizálni kezdett, s cinikus megoldásokat kínálva látványos öncsalásokba takarózik.”
***

2010. május 17., hétfő

GAUDEAMUS

Vadszőlő fut az oszlopon,
az álmos timpanonig,
előtte minden délután
méhfüggöny ringatózik.

Ami volt, vagy csak lehetett
volna most újra itt van,
természetrajz, orosz, latin,
uzsonnaszünet, hittan.

A folyosókon végtelen,
akár egy ballagáson,
vonul átlátszón s hangtalan
harminckét hasonmásom.

Súlytalansági állapot
és tengermélyi árnyak,
szájról olvasó süketek
gólyalábakon járnak:

Hány alvajáró évtized,
elmúló gombfoci idény,
kokárda, vagy szög és kalász!
Szemből süt újra épp a fény,

s pompás pillangószárnyain
megérkezik az isten:
a teremtés már voltaképp
kész van, csak neve nincsen.

*
Érettségi találkozó a Katonában. A szokásos hiányzók ... köztük már (még csak?) hárman igazoltan: Venyige, Gabi, Mecsa.

2010. május 9., vasárnap

KIÁLLÍTÁSOK

Május 13-án, csütörtökön este hatkor a budai várban, a Koller Galériában (Táncsics Mihály utca 5.) Kernács Gabi nyitja meg Átváltozások című kiállításomat. A Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM Ház) galériájában közben tart még a plakátkiállítás, sőt kiderült, hogy a kiállítás záróeseményeként ( június 5-én, szombaton este 8-kor) a MOME animáció szakos diákjainak filmjeit vetítik. Gyanítom, hogy a kertben, mert a meghívón azt ajánlják, hogy vigyünk magunkal pokrócot. Vagy ...?

2010. május 8., szombat

GAZSIFALVA

Ők a győztesek. Gazsifalva csapata őrizheti egy évig a Gazsi-kupát. Na nem volt ám valami fölényes diadal; a Budakeszi első csapatával vívott döntő 0:0 lett, aztán a tizenegyesekből eggyel többet rúgtak be a sárgák. Teljesítményük megítélésén egyébként sokat javított a remek vaddisznópörkölt és a fehérbor, amellyel a torna után megvendégelték a legyőzötteket. Szóval végeredményben: le a kalappal!

2010. május 5., szerda

NAGY GÁSPÁR KUPA

A Nagy Gáspár Kispályás Labdarúgó Emléktorna május 8-án, szombaton, reggel 9-kor kezdődik a budakeszi focipályán

Nagy Gáspár születésének 61. évfordulóján harmadik alkalommal rendezik meg a költő barátai, pályatársai a sporteseményt, amelyen nyolc csapat méri össze tudását. A labdarúgó csapatok tagjai egykor együtt játszottak Gáspárral.

A rangadón résztvevő csapatok:
-Gazsifalva (a szülőföld, Bérbaltavár és Nagytilaj közös csapata)
-Hitel irodalmi és művészeti folyóirat (a költőtársak csapata)
-Magyar Katolikus Rádió (az egykori kollégák csapata)
-Áron mondja (Nagy Áron és barátainak csapata)
-Pannonhalma (a fölnevelő iskola csapata)
-Budakeszi I. (a lakóhely, a hazai pálya csapata)
-Budakeszi II. (a lakóhely, a hazai pálya másik csapata)
-Kecskemét (a kecskeméti rajzfilmstúdió csapata)

A sportesemény védnöke a költő fia: Nagy Áron. Az esemény helyszíne a budakeszi sporttelep. A győzelemért járó vándorserleget a Magyar Katolikus Rádió ajánlotta föl és jelenleg az előző évi győztes, Budakeszi első csapata őrzi. A megnyitón Antall István a Magyar Rádió irodalmi osztályának szerkesztője beszél majd a labdarúgás és az irodalom kapcsolatáról, illetve Nagy Gazsi költészetéről.

2010. május 3., hétfő

MEGHÍVÓ

Május 7-én, pénteken 6-kor, Tatabányán, a Jászai Mari Színházba átköltözött Kortárs Galériában (Népszínház utca 5.) Keresztes Dórának nyílik kiállítása. A megnyitón Ölveczky Gábor beszél és Kurdi Gábor zenél majd.