2009. április 30., csütörtök

METRÓ, RAZGLEDNICA, GRAND MARNIER

A budapesti új metróvonal építésének legnagyobb eredménye, hogy Takáts Marci lejár a készülő alagútba festegetni. A Bocskai úti állomáson ma nyílt kiállítása Németh András fotós társaságában. Piranesi Carceri sorozatának hatalmas, szabálytalan terei színesben és modern változatban. Nem csak a képeken, a valóságban is, harminc emelettel a föld alatt.
Radnóti est a Magyar Művészeti Akadémián. Jelenits István és Ács Margit a Razglednicákat idézik. Elhangzik Ágh Pista új verse (Radnóti: Szentkirályszabadja), abban is ez a szó. Micsoda drámát, mennyi érzelmet, fátumos erőt hallunk ki belőle ... Akkor is libabőrös lettem, amikor tavaly egy belgrádi újságos stand mellett láttam felírva - holott egyszerűen csak azt jelenti: levelezőlap.

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.

Nem hinném, hogy sokan tudnák, a fenti Radnóti vers, pontosabban annak utolsó két sora a Wall Street Journalban is megjelent. Belátom, nem hangzik túl hihetően, ugyanis a Wall Street Journalban egyáltalán nem szoktak verset közölni. Egy amerikai ügynökség megbízásából valamikor a múlt évezred vége felé Grand Marnier hirdetésekhez rajzoltam reklámokat. A drága ital image-ét valahogy az intellektussal akarták összefüggésbe hozni, el is fogadták az ötletemet egy képről, amelyen, egy kéz a Grand Marnieres palack mellett egy aranyhegyű tollal lejegyez valamit. A szerkesztők ajánlata az volt, hogy valami szövegszerű, érthetetlen betűsort is tegyek a képre, attól majd életszerűbb lesz az ábra. Badarságot nem akartam írni, illetve azt gondoltam, hogy New Yorkban egy magyarul írott költemény tökéletesen megfelel majd az értelmetlen betűhalmaz kategóriának. Igazam is lett, senki semmi értelmet nem vett észre a sorokban, megjelent az ad, sőt ahogy az a hirdetményekhez illik, jött hetente többször is a lapban.
Nem is lett volna baj, ha egyszer valaki (mindenütt van egy magyar), nem szól be a szerkesztőségbe, hogy ő érti ám, mi van oda írva. Ki is tört a pánik! Rémült telefonok, faxok, e-mailek. Fokozódott a feszültség, amikor kitudódott, hogy valami meggyilkolt zsidó fogalmazta a szöveget. Elkezdődött az írás összes értelmének titkosszolgálati vizsgálata. A rejtjelezés keresése. Hivatalos fordításokat rendeltek a legelfogulatlanabb fordítóirodáktól. (Gyanítom, hogy a hexameterek pontos betartására nem különösebben ügyeltek, de így is van bennem egy cseppnyi büszkeség, hogy Radnóti Miklós költészetének amerikai megismertetéséért tettem valamit – még ha meg is csappantak azóta a Wall Street felől érkező megrendelések:-)

A RAZGLEDNICÁK = RENG A DAL, CIKÁZ

2009. április 29., szerda

...ÉS HORVÁTOK

Vjerojatno se to ne događa samo meni, ali kada se govori o Hrvatskoj i o crtežu isti čas se preda mnom pojavljuje slika najljepše povučene crte, najsavršenijeg pravca, crtež bez greške, vječni etalon: crta horizonta... Bizonyára nem csak én vagyok úgy, hogy ha Horvátország és ha a rajz kerül szóba, akkor máris előttem van a legszebben húzott vonal, a legtökéletesebb egyenes képe, a hibátlan rajzolat, az örök etalon: a horizont vonala. Oly kifogástalanul húzott egyenest, mint a tengeri horizont, nem lelni másutt, minden művészpalánta kötelessége lenne, hogy addig nézze, amíg átrajzolódik homloka belső boltozatára. Ez a vonal mindennek az előzménye, az igazmondás eszköze, mesterségünk emblémája. A tenger tárlata, a pupilla lélegzetvétele, a szem lélekzése. A vonalból születő rajz a gondolat materializálásának legközvetlenebb eszköze. A személyiség legtisztább felmutatása. A lélek meghosszabbítása a papiroson. A rajz túlságosan spontán ahhoz, hogysem manipulálni lehessen. A rajzok a hic et nunc bélyegzői, egy rajzhoz nem lehet másnap is odaülni, és máshol sem lehet folytatni. Az már egy másik rajz lenne. A makulátlan lapra helyezett ceruza szabadsága lüktet a rajzban, a rajz a lehetőségek végetlenje, a rajz szívdobbanás, a rajz sóhaj. Ez az eszköztelenségével demonstráló légies műfaj köthető legkevésbé a külvilághoz. A képzőművészet más ágai, a festészet, a szobrászat, a grafika nyomtatott formái nehézkesebb, röghöz kötöttebb médiák. A rajz nem vesz tudomást a határokról, hiszen legközvetlenebb rokonai a szelek. Persze vannak szelek, amelyek a tudatunkban mégiscsak egy tájhoz, egy vidékhez, ha tetszik, egy országhoz kapcsolódnak. Sokunk számára a sirokkó, a bóra, a szmorak, a misztrál, a burin, a nevere az adriai partokat, a horvát városok napfényben ázó szélcsiszolta teraszait, megfésült füveit, megdőlt ciprusait, sajgó kékjeit és lázas fehérjeit idézik, és a köveket, a csontokat, a régieket és a mai csontokat, a szelek-zörgette közös történelem óriás, láthatatlan csont-korpuszát. mert Et in Arcadia ego – hogy az egyik Sopronban kiállított rajz címét idézzem. És hadd nevezzek meg egy másik művészt is a hetvenből, mert oly közeli és oly személyes az élmény. Nemrég a világ másik felén, egy ausztrál kiállító terembe véletlenül belépve hirtelen Boris Bucan munkái közt találtam magamat. Mintha a sirokkó szele fütyült volna el mellettem újra, ingszaggató erővel rontva ki a melbourne-i galéria ajtaján. Tere, levegője, szabadsága volt a lepedőnyi négyzetes grafikáknak, és áradt, sugárzott belőlük az a transzcendens dac, misztérium és szakralitás, a vonal-gyeplők, folt-istrángok elszabadult fekete lobogása, amely miatt valaha beléjük szerettem a zágrábi animációs fesztiválokat járva, vagy a velencei biennále egykori jugoszláv pavilonjában bolyongva.
Sajnos mindegyik alkotó felsorolására és méltatására nem lenne idő, meg azt hiszem mélyebb és őszintébb is az élmény, ha személyesen fedezhetik föl a saját legkedvesebbjüket, és talán saját horvátországi élményeikre emlékezve, a horvát kultúráról tanult ismereteiket felelevenítve állnak meg a képek előtt. Ne feledjék mesterségünk nagy titkát, a szimmetriát, amelyet oly könnyű a tengeri horizontvonaltól újra megtanulnunk: a műalkotáshoz két egyenlő fél szükségeltetik: alkotó és befogadó. A kiállítás kigondolói hét téma , vagy inkább hét gondolat köré csoportosították a rajzokat: átváltozások, figurák, téri hatások, színek, gesztusok és struktúrák között válogathatnak. A soproni egyetem művészhallgatói nevében köszönöm, hogy módunk van ezt megtenni.
A kiállítás megnyitója az Alkalmazott Művészeti Intézet (Sopron Deák tér 32.)Forma Termében lesz, 2009. április 29-én, szerdán 5-kor. Megnyitók: Neményi Miklós rektorhelyettes, Ivan Bandic nagykövet és Orosz István. Nyitva: május 22-ig.

2009. április 26., vasárnap

OROSZOK

Kedves naplóm, Я к вам пишу — чего же боле? / Что я могу еще сказать? / Теперь, я знаю, в вашей воле / Меня презреньем наказать … de hátha más is kíváncsi lesz, szóval: Jönnek az Oroszok!
Irodalmi est kedden, április 28-án 5-kor a budai várban, az Úri utca 58-ban, a Márai Sándor Alapítvány rendezésében.
Résztvevők: Orosz Gábor borász, Dr. Orosz Gábor egyetemi tanár, Orosz István képzőművész. Házigazda: Szigethy Gábor irodalomtörténész.
(Azt tudtam, hogy az oroszok sokan vannak, na de hogy a Gáborok is!)

2009. április 23., csütörtök

HORTUS SEMPERFLORENS

Kilencedik éve szervez kiállításokat a gödöllői iparművészeti műhely kertjében Katona Szabó Erzsi. Kilencedik éve rajzolom hozzá a plakátokat. Kilenc labirintus, amelyekben, ha nem tévedünk el, akkor a kilenc szám rajzolatát járjuk végig. Az idei címe: Hortus Semperflorens. Szombaton ötkor kezdődik. Állítólag lesz meglepetés is. Jöjjön, aki bír...

2009. április 16., csütörtök

A22

Kezd megszokottá válni, hogy Mengyán András minden évben meghívja a Nemzetközi Kepes Társaságot egy kiállításra az A22 Galériába. Az ideit ma este nyitotta meg P. Szabó Ernő. Aki nem tudná (sokáig én sem tudtam), az A22 azt jelenti, hogy az Akácfa utcában, a huszonkettes szám alatti ügyvédi iroda termeiben (zömmel a pincéjében) van a galéria. http://www.a22gallery.com/ Június 3-ig lesz nyitva a kiállítás.
Résztvevők:BENEDEK József, BLEYENBERG Michael, BOHUS Zoltán, BOLYGÓ Bálint, BORTNYIK Éva, CSÁJI Attila, F. FARKAS Tamás, GYENES Zsolt, HARIS László, HARASZTY István, KALMÁR János, KÉRI Ádám, KUCHTA Klára, LANTOS Ferenc, LAUREMA Esa, LONOVICS László, LUX Antal, LUGOSSY Mária, MATTIS-TEUTSCH Waldemar, MENGYÁN András, NAGÁMI, NEMCSICS Antal, OROSZ István, OOSTERHUIS Kas, LÉNÁRD Ilona, PAIZS László, PÓCSI Ferenc, SZELÉNYI Károly, TELEK Balázs, TUBÁK Csaba, ZIELINSZKI Tibor.
A hágai Escher Múzeum (Escher in Het Paleis) felvonójában látható Mőbiusz szalagomat szerkesztettem át végtelen (sőt egy tükör segítségével duplán végtelen) animációvá...

VÉGTELEN MÖBIUS SZALAG
SZEMBEN ÉGÖVI SUGALLAT

2009. április 12., vasárnap

ANIMÁCIÓK A KIÁLLÍTÁSON

Szerdán, ötkor a Gaál Imre Galériában, ahol még tíz napig a kiállításom is áll, (sőt a tükörlabirintus a Bolondok Hajójával egész évben ott marad), régebbi animációs filmjeimből mutatnak be egy összeállítást. Ha minden úgy alakul, ahogy képzelem, a következő filmek mennek majd, vagy legalábbis ezek közül kb. egy órányi válogatás.

CSÖND, 1977. Pannónia Film, 5 perc. Rendező, író, animátor: Orosz István, Operatőr: Csepela Attila, Zene: Wolf Péter.

A SÓTARTÓ FELÉ , 1978. Pannónia Film, 5,5 perc. Rendező, forgatókönyvíró, animátor: Orosz István, Írta: Örkény István, Operatőr: Szabó Gábor, Lossonczy Árpád.

ÁLOMFEJTŐ, 1980. Pannónia Film, 7 perc. Rendező, író, animátor: Orosz István, operatőr: Mertz Lóránd és Lossonczy Árpád, hang: Vajda István.

APOKRIF, 1984. Pannónia Film, 2 perc. Rendező, animátor: Haris László és Orosz István, operatőr: Polyák Sándor, zene: Koloss István.

AH, AMERIKA! 1984. Pannónia Film – Magyar Televízió, 30 perc. Rendező: Orosz István; író: Dániel Ferenc és Orosz István; operatőr: Bacsó Zoltán és Balogh Gábor; rajzolók: Somogyi Győző, Szabó Gyula; szereplők: Berecz András, Haris László, Herczeg Péter, Hudra Klára, Katkó Tamás, Mezei Bori, Török András; producer: Salusinszky Miklós.

VIGYÁZAT, LÉPCSŐ! 1989. Pannónia Film, 6 perc. Rendező, író, animátor: Orosz István, operatőr: Bacsó Zoltán, zene: Cserepes Károly

A KERT, 1992. Pannónia Film, 6,5 perc. Rendező, forgatókönyvíró, animátor: Orosz István, író: Orosz Andrea, operatőr: Bacsó Zoltán

SÍRJ! 1995. Pannónia Film, 3 perc. Rendező, író, animátor: Orosz István, operatőr: Bacsó Zoltán, zene: Cserepes Károly.

FEKETE LYUK, FEHÉR LYUK, 2001. Pannónia Film, 4 perc. Rendező, forgatókönyvíró, animátor: Orosz István, operatőr: Bacsó Zoltán, zene: Sáry László.

AZ IDŐ LÁTKÉPEI, 2004. Pannónia Film, 10 perc. Rendező, forgatókönyvíró, animátor: Orosz István, operatőr: Bacsó Zoltán, zene: Johan Sebastian Bach, narrátor: Orbán Edit, Orosz István

ÚTVESZTŐK, 2007. MA-RA, 8 perc. Rendező, forgatókönyvíró, animátor: Orosz István, operatőr: Bacsó Zoltán, zene: Cserepes Károly.

GARABONCIÁK, 1985. Pannónia Film, 5 perc. Rendező, forgatókönyvíró, animátor: Keresztes Dóra és Orosz István, operatőr: Bacsó Zoltán, zene: Cserepes Károly.

ARCOK, 1998. Pannónia Film, 4 perc. Rendező, forgatókönyvíró, animátor: Keresztes Dóra és Orosz István, operatőr: Bacsó Zoltán, zene: Tolcsvay László

A Gaál Imre Galéria Pesterzsébet sétálóutcájában van (Kossuth Lajos utca 39.) Lásd még a március harmadiki bejegyzést is.
Ha nem tudnál eljönni, az egyik filmet itt is megnézheted: http://www.youtube.com/watch?v=vD3qgSY5MPI&NR=1

ANIMÁCIÓS FILMEK = MAI FICKÓNÁL MISE

2009. április 11., szombat

MARCI 30

Ma lett épp harminc éves Marci.
Megpróbáltam lerajzolni. Handmade digital - magyarázza Kate-nek az eredményt. Legyen ez a címe.
.
OROSZ MÁRTON: HARMINC ÉVES
VERSTAN: HOMÉROSZI ROMÁNC

2009. április 6., hétfő

FRANK GALÉRIÁJA

A melbourne-i kiállítást, legalábbis azt, ami a zárást követően megmaradt belőle, a Glen Eira Galériából átszállították Frank Malerba festőművész galériájába, a Jackman Gallerybe (60 Inkerman Street, St. Kilda, Melbourne). Itt még három hétig látogatható: http://www.jackmangallery.com.au/home.htmlFrank műtermében, a kiállító terem fölötti emeleten készült a fotó (János kattintott)...
Thank you Frank!